Az ágyi poloska újra megjelent, felelősségre vonhatom a rovarirtót?

„Rossz volt a poloskairtás. Semmit sem használt. 2 hét elteltével is folytatódik a rémálom.”

De vajon tényleg a rovarirtó kudarcáról beszélünk, vagy csak egy türelmi időről? Honnan tudható, hogy sikeres volt-e egy irtás?

Lehet, hogy Ön is együtt alszik ezzel a rovarral?
Sokan egy ideig csak gyanítják, majd az egyértelmű jelek után kénytelenek tudomásul venni: Ágyi poloskákkal osszák meg a hálót.

Az együttélés nemcsak fizikai tünetekkel jár, de komoly pszichikai megterhelést is jelent a puszta tudat, hogy minden este egy képzeletbeli horrorfilmmel fekszik le az ember.

Ha Ön poloskairtást rendel, azt minden esetben megelőzi egy alapos helyszíni szemle a szakember részéről.

Ez nem meglepő: meg kell bizonyosodni arról, hogy valóban ágyi poloska okozza-e a rejtélyes éjszakai csípéseket, mielőtt még irtási munkálatba kezdene bele.

Érthető, hogy a problémától azonnal szabadulni akar. És minden további tünet az irtás sikertelenségét borítékolja Önben.

De mi az, ami még normális, és mi az, ami a sikertelen irtást prezentálja?

Nem tudom észrevette-e, de amikor egy szakember azt mondja, hogy az ágyipoloska-gondot komolyan kell venni; és kiirtásuk alapos és szoros együttműködést igényel a megrendelővel, azt komolyan is gondolja.

Az Országos Epidemiológiai Központ hetilapjában, az EPINFO-ban 2011. 06. 17-én megjelent cikk másodközlését bárki elérheti e neten: A magyarországi ágyi poloskahelyzet a kártevőirtók szemével.

Egy kérdőíves felmérés eredményeit közlő cikk a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szervén (BFK NSZSZ) belül működő Entomológiai Laboratóriumhoz beérkező rovarmintákat is említi, mely a lakosságtól meghatározásra érkezett be. 

Eszerint 1999 és 2003 között az összes minta 20-28%-a volt a vérszívó ektoparaziták aránya és ezen belül az ágyi poloska részesedése az 5 év alatt 15-71%-ra növekedett.  2010-ben pedig az összes (217) meghatározandó minta 87%-át tette ki az ágyi poloska.

A növekedést már néhány évvel ezelőtt is folyamatosnak és tendenciaszerűnek bélyegezték.

A Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének rendezvényén kiosztott kérdőívben a szakemberek által kitöltött válaszokból is megtudható (101 kitöltött kérdőív), hogy az ágyi poloska elleni védekezés csak együttműködő megrendelővel lehet sikeres. Ezzel szinte mindenki egyetértett.

Viszont közel 80 %-uk véleményezte úgy, hogy szinte minden más egészségügyi kártevő elleni védekezésnél nehezebb feladat.

A 32 %-os kudarcos kezelések említése viszont nem elhanyagolandó. (Ritkán előforduló esetek.)
A sikertelen kezelések okát 51%-ban az objektum tulajdonos kooperációjának  hiányára  vezetik vissza. Míg a gyakorta sikertelenség okaként említett hatóanyag-rezisztencia csak a válaszok tizedében jelent meg.

Hibázott a rovarirtó vagy csak Ön türelmetlen?

Érthető, hogy amikor égető problémát szeretne orvosolni, minden késleltetés a kudarc zászlajaként leng Ön előtt.

Bár az ágyi poloska elleni védekezés egyike az legnehezebb szakmai kihívásoknak, az esetek túlnyomó részében a szakemberek számára rendelkezésre álló módszerekkel és irtószerekkel (megfelelő kombinációval) megoldható.

Azonban a legtöbb szakember egyetért abban, hogy habár a védekezés során a legfontosabb követelmény a gondosság; a legnagyobb gondossággal  elvégzett  irtás sikerességét  is  veszélyezteti,  ha  az  lakás, ingatlan vagy szóban forgó objektum használója/tulajdonosa nem együttműködő.

De mikor tekinthető egy irtás sikertelennek?
És mikor van arról szó, hogy visszafertőződött lakásban éli a mindennapokat?

Mikor mondhatjuk sikeresnek a poloskairtást?

Egy poloskairtás sikerességére vagy sikertelenségére néhány hét választ adhat.
Ha néhány hét elmúltával megszűnnek a tünetetek, akkor az azt jelenti, hogy az összes élő példány elpusztult a petékkel együtt. Nincs több szaporodás, nincs több csípés.

Az irtószerek néhány hetes tartósságuknak köszönhetően 2-3 hét után garantálják a fertőzöttségtől mentes otthont.  

Így az irtást követően abban a bizonyos 2-3 hetes időszakban tapasztalt események, tünetek nem bizonyítanak semmit. Sem az irtás sikerességét, sem a sikertelenségét.

Az irtás után 2-3 héten belüli előfordulások (csípés, élő példány) még tekinthetőek normálisnak. Az apró petékből kikelt példányok ez esetben még élhetnek. Az irtószer még végzi a munkáját.

Amikor nem kérheti számon a rovarirtón
Előfordulhat, hogy az irtást követő 2-3 hét után kiderül, hogy ténylegesen sikeres irtást tudhat a lakás a háta mögött. Azonban eltelik újabb néhány hét, és a probléma ismét terítéken van.

A türelmi időt követő tünetmentes időszak után felbukkant problémáért nem a rovarirtó a hibás. Nem az irtás sikertelenségét demonstrálja, hanem a visszafertőzöttséget.

A szakember semmilyen felelősséggel nem tartozik azért, hogy mi történik az irtást követő hosszú hetekben, hónapokban. A szomszédból átjövő, vagy a munkahelyről, netán a gyakorta látogatott szállodából hazahurcolt  probléma nem az ő hatásköre, felelőssége.

Habár létezik irtószer-rezisztencia, az esetek többségében szoros együttműködésnek hála az ágyi poloskák kiirthatóak. Amennyiben a visszafertőzöttség nem garantált, és a megrendelő is együttműködő. Azaz betartja az irtás utáni napokig tartó takarításstopot, és mindazokat a tanácsokat, amiket egy szakembertől a helyszínen megkap.