Ingatlangyilkos poloska, mely befolyásolja ingatlana értékét?

Egyes kerületek és lakóövezetek hírhedtek. A mendemondák szerint, ha egy-egy lakótelepi ingatlanban megjelennek a rovarirtók, vagy egy, a lakóknak kitett cetli árulkodik a hirdetőtáblán a fennálló ágyi poloskaveszélyről, a lakásárak zuhanni kezdenek. De vajon lehetséges, hogy egyes kerületek társasházai hamarosan vállalhatatlanok lesznek, sokan elköltöznek, vagy tucatszámra mondják fel miattuk az albérleteket?

Az emberek szeretnek jó környékre költözni. Azonban a legtöbben csak a közlekedésre gondolnak, a megfelelő egészségügyi ellátásra, és a nyugis környékre.

Míg ezen feltételeknek megfelelő lakást találnánk ugyan, azonban ágyi poloskaügy szempontjából már kockázatos vállalkozás Újpalotára, Káposztásmegyerre, vagy a 8. kerületbe költözni.

Egy társasház akkor vonzó igazán az ingatlanpiacon, ha híres, és nem hírhedt. Márpedig a rovarirtók tapasztalatai alapján a VIII. kerületi társasházak döntő többsége szinte vállalhatatlanná vált.

Az ágyi poloska terjedésének leginkább a sűrű beépítettséghez van köze. Azaz a panelek, és társasházak helyzete fokozottan veszélyes.

Azonban a gazdagréti lakótelep még sincs fertőzöttségnek kitéve, hogyan lehetséges ez?
És egyáltalán hogyan lehet befolyással egy fertőzöttségi állapot a lakások piaci értékére?

Ágyi poloska – súlyosabb ingatlangyilkos, mint a húzós környék

Egy lakókörnyezet lehet vonzó és lehet kerülendő.
Azonban míg sok esetben a gyakori betöréseket, a húzós környéket, és a nehézkes közlekedést vagy a szmogot tekintjük ellenségnek, ha az ingatlanok értékét szeretnénk felfelé tornászni; kevesen gondolunk ennél extrémebb esetekre.

Márpedig egy Geox felmérés szerint egyes belvárosi (Budapest) lakóövezetek, és területek ágyi poloskafertőzöttsége jóval jelentősebb, mint a kertvárosoké. 

Egy rovar, mely képes meggátolni egy adásvételt

Bármilyen mumussal lehet együtt élni.
Még akkor, is, ha csak a költözés után döbbenünk rá annak létezésére. Egy morcos szomszéddal, a leveleket gyakorta elkeverő postással, a felső szomszéd nagyothallásával. Neki hála ugyanis még az esti híradóhoz sem kell tv-t kapcsolni.

De vele nem. Az ágyi poloskával nem.

Márpedig nemcsak passzív úton terjedhet.
Azaz nemcsak a lakásba jutó különböző tárgyakkal (pl. használt bútor, könyv, képkeret) juthat el az ágyunkig. Netán egy nyaralás alkalmával hazahozva a bőröndünkben. De még a repülőgépek, vonatok, bőröndök közös pontja is lehet a világutazó poloska.

Az ágyi poloska problémája az Egyesült Államokban és Kanadában pl. szinte nemzeti üggyé vált. Ugyanis nemcsak a lakóházak, de a turisták által gyakran látogatott szállodák, mozik, színházak is központi helyei lettek a problémának. Márpedig aki utazik, az idővel haza is megy.

Az ágyi poloska viszont aktív módon is terjedhet. Azaz otthonunkban sem feltétlen vagyunk biztonságban.  A Geox felmérés szerint a panel/zárt tömbös beépítés különösen kedvez az ágyi poloska terjedésének.
A központi fűtéses épületeken belül a szomszédos lakásokba is átjuthat aktív módon. A csövek áttörési helyein keresztül.

A lakások összeköttetése valamint az albérletek magas aránya (lakók gyakoribb vándorlása, gyakori cserélődés) is hozzájárul a problémához.

Azonban nem mindegy, hol van az a bizonyos lakás.

Nem mindegy, hol néz albérletet vagy lakást

A budapesti lakótelepeket górcső alá véve kijelenthetjük: az ingatlan négyzetméterára igenis befolyással van arra, hogy mekkora eséllyel költözünk ágyipoloska-övezetbe.

Hogyan lehetséges ez?

A XIII. kerület belső részeinek valamint az V. kerület lakótelepinek fertőzöttsége igen alacsony. Hiába a magas lakósűrűség, a pesti belváros jómódú környékei nélkülözik a problémát.

Ennek oka az, hogy a jelentős kockázati tényezők közül ezen lakások tulajdonosai rendelkeznek a legkevesebbel.

Mik is lennének ezek pontosan? 

Nem.. nem a tévhiteken alapuló higiéniás szempontból kifogásolható életmód.
Legfőképpen a használt bútorok, lakberendezési tárgyak; a lomtalanításból begyűjtött holmik, vagy a lakások szellőző-, és fűtésrendszereinek elavult és régi mivolta.

Mindezek inkább az alacsonyabb státuszú háztartásokra jellemző.

A X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere pl. a képviselő-testület részére benyújtott egyik előterjesztésében számol be a kerületi tiszti főorvos szakmai tájékoztatójáról.

Ebben is utalva a jelensége, mely szerint az ágyi poloska fertőzöttséggel kapcsolatos bejelentések mértéke jelentősen megnövekedett ebben a városrészben is.
Legfőképpen társasházi környezetből.
 

Véd a kertváros?

Míg a kertvárosi környezetben is előfordulnak poloskás esetek, mégsem járványszerűek.
A sűrűbb beépítéssel ellentétben itt jellemzően inkább passzív módon terjednek a poloskák. Itt ugyanis nem tudnak könnyedén házról házra terjedni, mint a józsefvárosi lakótelepen.

Pusztán az, hogy ma már Budapest ágyi poloska térképe is elkészült, és egyes részek kifejezetten fertőzött zónának minősülnek; sokakat alapos átgondolásra sarkallhat egy ingatlan megvétele. Annak lokális elhelyezkedése.

Mivel Budapesten a 2015-ös év kétségtelenül az albérletboomról szólt – azaz mérhetetlenül megugrottak az albérletárak (belvárosi kerületeké különösen!); az árakon, és egyéb életviteli kérdéseken kívül lehetséges, hogy az ágyi poloskákkal fertőzött területek is szóba jönnek majd, mint döntési tényező.

Nem mindegy, hogy egy kaució letétele és szerződés aláírása után milyen problémákkal szembesülhet az ember rögtön a beköltözés után. Az amúgy sem olcsó albérletárak összegét nyögve.

A szakemberek együttes álláspontja szerint a helyzet csak romlani fog. Különösen, ha a probléma orvoslását nem kezdik meg minél hamarabb a lakók. Egy kezdeti stádiumban lévő fertőzöttséget ugyanis könnyebb „gyógyítani”, mint egy magára hagyott állapotot. Szakember nélkül lehetetlenség őket kiirtani. Ehhez viszont be kell őt engedni az otthonokba.