Bujkálnak az ágyunkban. Vígan élik életüket az otthonunkban.
Sokkal kisebbek, mint egy pont a mondat végén.
Miért fújják fel ezt egyesek annyira, hogy szakember segítségét kérik a kiirtásukhoz?
Ne keverje össze; az atkák nem azonosak az ágyi poloskákkal.
A mikrovilág tökéletes ragadozói. Élősködők.
Abból élnek, hogy mi létezünk.
Azonban míg léteznek aggodalomra okot nem adó, maximum kellemetlenséget okozó vagy kevésbé ijesztő „mikroélősködők”; vannak olyanok, amikkel rövidtávon sem lehet együtt élni.
Az atka nem azonos az ágyi poloskával
Az atkák mindenféle környezethez alkalmazkodni képes élőlények. Kevesebbet ismer közülük, mint gondolná. Élnek vizekben, növényeken, de még földigilisztákon is.
És persze rajtunk.
A szőrtüszőatkák pl. egy gombostű fején is rengeteg példányszámban elférnének, kedvenc helyük pedig az emberi arc.
Különösen éjjel.
Ilyenkor szeretnek ugyanis párosodni. A nappalokat szőrtüszőinkben töltik, itt táplálkoznak, itt petéznek, és itt bomlanak le.
Igen, …az arcunkon.
Az ágyneműk másik réme – ne keverje össze
A poratkák híresebb atkafajták.
Ők elhalt hámdarabjainkat fogyasztják. Bőrünk apró elemei táplálják.
Ha már túl van a sokadik orrfújáson, tüsszög és állandó orrdugulás is gyötri, akkor a lakáson belüli allergének közül jellemzően a poratkára gyanakszik. Nem véletlenül.
A tüneteket az Ön esetében ugyanis a háziporatka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, és a levegőben szálló beszáradt széklete okozza. Ez az ürülék belélegzése, érintése okozza a jellegzetes allergiás tüneteket.
Az atkák számára a legkecsegtetőbb élőhely az eleven test. Emberé, madáré, vagy rovaré.
A háziporatkák az emberi elhalt hámsejtek becserkészése miatt legnagyobb mennyiségben az ágyneműkben, párnákban, szőnyegekben, plüssállatokban bújnak meg.
Vérét az atkánál nagyobb szívja, és esetében nem segít a 60 C°-os mosás sem
A háziporatkákkal ellentétben itt nem használ a mosás, a fagyasztóba helyezett plüss, vagy a mélytisztítás sem.
Az ágyi poloska ovális alakú, 4-8 mm hosszúságú, vörösesbarna színű élősködő. Nappal a szűk hézagok közé rejtőzve válik „láthatatlanná”. A lábain található tapadókorongok segítségével rendkívül fürge módon közlekedik, és kellemetlen szagot áraszt.
Az ágyi poloska vérre megy.
Emberi vérrel táplálkozik, csípése pedig kiütéseket okozhat. A csípések miatt esetlegesen kialakult allergiás reakciók egészen különbözőek lehetnek.
A poloska az ösztönei alapján megy. Önt elsősorban hő-, és szén-dioxid kibocsátása alapján találja meg a fején található csápok segítségével.
Az éjszakai csípések reggelre minden esetben viszkető kiütéseket okoznak. A viszketés pedig akár hetekig is eltarthat.
Ön hiába mossa ki az ágyneműket, a plüssállatokat, ha eközben az ágyi poloskák az ágykeret hézagaiban, réseiben, a matrac közt bújnak meg. Itt petéznek le.
Az ágyi poloska nem csupán egy idegesítő állat. Egy szezonálisan túlélendő kellemetlenség, mint a szúnyog. És nem azonos az atkákkal sem.
Az általuk okozott kellemetlenségek is drasztikusabbak, mint egyes atkák esetében. Kiirtsuk pedig szinte lehetetlen szakember segítsége nélkül.