Tévhit a csótányokról

Mindenki hallotta már azt a mondást, „tudományos megállapítást”, hogy a csótány túléli az atombombát is, akárcsak a patkány és ők népesítenék be a Földet egy esetleges atomháború után. Az ENSZ egyik kutatócsoportja, mely a radioaktivitás hatásainak vizsgálatával foglalkozik kiderítette, hogy ez a ténymegállapítás finoman szólva is sántít. A gray az elnyelt sugárzás energiáját jellemző mennyiség. A kutatás szerint nekünk, embereknek 4-10 gray már bőven halálos dózis.

Ezt a csótányok még elviselik, de már itt megdől az alapvetés egyik pillére, miszerint majd benépesítik a Földet. 10 gray-es adag után ugyanis a csótányok elveszítik a szaporodási képességüket, így tömeges szaporulatról szó sem lehet. Viszont több mint 60 gray kell ahhoz, hogy elpusztuljanak. Tehet jó féltucatszor szívósabbak, mint az ember, de mégsem ők az élővilág csúcstartói, ha az atompróbát vesszük górcső alá. Ebben a szegmensben a legmenőbb egy baktériumfajta, amely 15 ezer gray-t is kibír, hibernált állapotban pedig ennek a dupláját is. Ezt követi a sorban a Habrobracon nevű darázsfaj, mely 1800 gray-t is elvisel. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán áll a közönséges muslica, mely 640 gray-ig „van hitelesítve”.

A mindent túlélő csótány mítosza tehát városi legenda csupán, mely nagy valószínűséggel a hatvanas évek atomenergia-ellenes mozgalmainak egyik akciójából indult hódító útjára, ráadásul egy újsághirdetésből, melyben azzal népszerűsítették saját hitvallásukat, hogy egy esetleges atomháború győztesei és túlélői nem a nagyhatalmak népei lesznek, hanem a csótányok.